Einstein 1915-ben közölte korszakalkotó elméletét, az általános relativitáselméletet. Ezt a gravitáció újszerű leírását adó elméletet az elmúlt egy évszázad alatt számtalan alkalommal tesztelték különböző kísérletekkel, és mindmáig helyesnek bizonyult. Az elmélet utolsónak bizonyított olyan jóslata, amit maga Einstein tett, az a gravitációs hullámok létezése. A gravitációs hullámok első közvetlen detektálása éppen száz évvel az általános relativitáselmélet megszületése után, 2015 szeptemberében történt, amelyet 2016. február 11-én jelentett be sajtótájékoztatóján a felfedezést jegyző LIGO és VIRGO kollaboráció. Jelen cikkben betekintést nyújtunk a gravitációs hullámok világába.

A LIGO-Virgo nemzetközi kollaboráció 2015. február 11-én tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy sikerült gravitációs hullámokat detektálniuk. Ebben a cikkben áttekintjük, hogy hogyan történt a felfedezés, mit is detektáltak pontosan, és hogy mi ennek a jelentősége.

Az elektromágneses mérések legígéretesebb kiegészítője, s ezzel a jövő asztrofizikájának legfontosabb, mindezidáig kiaknázatlan információszerzési lehetősége a gravitációs kölcsönhatás kísérleti vizsgálata lehet. Az einsteini általános relativitáselmélet ugyanis már évtizedekkel napjaink előtt megjósolta egy, az elektromágneses hullámokhoz hasonló, ám gravitációs kölcsönhatásból származtatható sugárzás létezését. Hasonlóan az EM-hullámokhoz, e gravitációs hullámok is nagy hatótávolságúak, ami biztosítja, hogy detektálásukkal távoli objektumok, vagy a korai Univerzum tulajdonságait is képesek legyünk feltérképezni. Jóllehet létezésük közvetett úton már bizonyított, direkt kimutatásuk a mai napig várat magára.